A szerzők a hyperlipoproteinaemiák kezelésének lehetőségeit foglalják össze. Bemutatják, hogy az elmúlt időszakban ezen a téren milyen jelentős előrelépések történtek, a hagyományos koleszterincsökkentő sztatin-és ezetimibterápia mellett egyéb új koleszterincsökkentők jelentek meg. A hypertriglyceridaemiák kezelésének új alternatívái az apolipoprotein C3-gátló volanesorsen és az angiopoietin-like 3-gátló evinacumab készítmények. Bár egy részük jelenleg nem érhető el hazánkban, mégis fontosnak tartjuk, hogy a szakmai közönség ezekről is megfelelő ismeretekkel rendelkezzen.
Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos beavatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosításhoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.
A vesebetegségek lassan elfoglalják az őket megillető helyet a nem fertőző népbetegségek sorában, mert jelentőségüket egyre inkább (f)elismerik, és mert előfordulásuk és szövődményeik megszaporodtak a civilizációs ártalmak következtében. Az utóbbi évtizedben olyan új gyógyszercsoportok kerültek a fegyvertárunkba, amelyek célzottan hatnak a vesebetegségeket kiváltó egyes (immun)folyamatokra, illetve a vesebetegség progresszióját lassítják vagy a szív-ér rendszeri szövődményeket csökkentik, függetlenül az eredeti noxától. Óriási a fejlődés a genetikai betegségek diagnosztikájában és kezelésében is. A nefrológusnak kötelessége széles körben megismertetni a betegséggel kapcsolatos információkat, szolgálva ezzel a primer és szekunder prevenciót. Összefoglalónk ezt az ívet követve írja le az utóbbi tíz év mérföldköveit.
Egy új lipidcsökkentő szerrel végzett alcsoport elemzése kimutatta, hogy a primer prevenciós alkalmazása nagymértékben csökkentette a szív- és érrendszeri események számát.
A nátrium-glükóz kotranszporter (SGLT)2-gátlók erélyes glykaemiás hatásuk, a betegség kimenetelét módosító tulajdonságuk mellett kísérletes megfigyelésekben és kemény végpontú prospektív klinikai tanulmányokban egyaránt kardio- és renoprotektív természetűnek bizonyultak. Az összefoglaló közlemény áttekinti az atheroscleroticus eredetű szívkárosodás, a szívelégtelenség, valamint a krónikus vesebetegség mérséklésének hátterében álló patogenetikai tényezőket, és a főbb primer és szekunder prevenciós klinikai vizsgálatok eredményét. Megállapítja, hogy e kedvező hatások tükrében az antidiabetikus kezelés hangsúlyai mára módosultak, s előtérbe kerültek az előnyös keringési és/vagy renális hatású szerek, sőt, az SGLT2-gátlók egyes képviselőit nem cukorbetegeknél is alkalmazzák. A diabetológiában primer és szekunder prevenciós helyük egyaránt körvonalazódott, nefrológiai tekintetben – noha primer prevenciós szerepük is megkérdőjelezhetetlen – ma még nagyobbnak tűnik a szekunder prevenciós jelentőségük.
Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.
Egyre több kutatás igazolja az összefüggést a krónikus obstruktív tüdőbetegség, illetve a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás között. Jelent tanulmány szerzői a COPD-hez társuló kardiovaszkuláris kockázatot hasonlították össze COPD-ben nem szenvedő dohányos és nem dohányzó kontroll személyekével. Azt találták, hogy COPD kapcsán a mérések és számítások nagyobb kardiovaszkuláris rizikót jeleznek.
Bár a krónikus obstruktív tüdőbetegséget légúti megbetegedésnek tekintik, szisztémás manifesztációi fokozott morbiditással és mortalitással járnak. Korábban úgy vélték, hogy komorbiditások csak a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek, az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy már enyhe hörgőszűkületet is kísérhetnek komorbiditások. A lehetséges komorbiditások körének meghatározása alapvető jelentőségű a terápiás döntések meghozatalakor, illetve a kórjóslat előrejelzéséhez. (Health Sci Rep. 2022;5:e586.)
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Gyógyszergyári közlemény
2022-06-29
Az érbetegségek másodlagos megelőzése, az újabb éresemények, az ebből származó halálozás kivédése továbbra is jelentős feladat. Dr. Simon Attila, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója lapunknak elmondta, hogy ennek elérésére a rendszer különböző szereplőinek a saját szintjükön, egymásra épülő feladatokkal kell szembenézniük. A kezelés alapja a gyógyszeres kezelés, a társbetegségek optimális terápiája, a magatartásbeli tényezők javítása, a betegségértés javítása, a beteg együttműködésének megnyerése és a hosszú távú gondozás.
A spontán bakteriális peritonitis az ascites spontán primer infekcióját jelenti. Az ascitesszel kórházba kerülő máj-cirrhosisos betegek körében igen gyakori; előfordulása legalább 10%, de egyes irodalmi adatok 20%-ra is becsülik. Az esetek egyharmad részében a kórkép rendkívül alattomos, szinte tünetmentes. Kezelés nélkül mortalitása 90%, míg adekvát kezeléssel a halálozás 20%-ra csökkenthető. SBP kialakulása esetén a betegek várható egyéves túlélése 30–50%, kétéves túlélése 25–30%.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.